PENTA GRUPPO KKT. részére írta: dr. Csutak Gabriella Rita egyéni ügyvéd
A mérés és a jogrendszer kapcsolata
A mérés kapcsolata a jogrendszerrel azáltal jött létre, hogy a mérést szabályozó jogi normákat először a csalás megakadályozása érdekében hozták.1 Az ókori civilizációk kapcsán tudományos tények bizonyítják, hogy fejlett volt a méréssel kapcsolatos szabályozásuk. Ez érthető, hiszen például az ókori Egyiptomban a mérés kulcsfontosságú volt a közigazgatás, a földművelés és az építészet számára. A híres babiloni uralkodó, Hammurapi törvényoszlopa (i.e. 18. sz.) részletes szabályokat tartalmazott a mértékegységekre, a súlyokra és a kereskedelmi mérésekre vonatkozóan, hogy biztosítsa az igazságos kereskedelmet.2 A jogi normák tehát már korán előírták a szabványosított mérőeszközök használatát a visszaélések megelőzése érdekében.
A mérés aztán később tudományos alapokon fejlődött tovább és napjainkban már nemzetközi egyezmények határozzák meg a hatályos szabályozást.3
A mérés tudományos szempontból
A mérés a természeti jelenségekkel kapcsolatos ismeretek elsajátításának egyik alapvető módszere: olyan tervezett gyakorlati tevékenységek összessége, amelyek alkalmasak valamely mennyiség jellemzésére. A mérés eredménye a választott mértékegységben kifejezett érték.
A méréssel kapcsolatos ismeretek összességét metrológiának nevezzük. A méréstechnika pedig a metrológia azon része, amely a mérés gyakorlati megvalósításával foglalkozik. A mérés többek között a kutatás, a termelés, az üzemeltetés és a gyakorlati élet nélkülözhetetlen eleme.
A mérés jogi szempontból
Jogi szempontból a tudományos szakma megállapításaiból a következő megállapításokat kell szem előtt tartanunk:
• Gyakorlatilag a mérés lényege az összehasonlítás. A mérendő ismeretlen fizikai mennyiséget egy ismert, hiteles egységként elfogadott mennyiséggel4 hasonlítjuk össze.
• Különböző mennyiségek meghatározása egzakt módon csak méréssel lehetséges.5
A mérés egy összehasonlító tevékenység, amelynek során közvetlen vagy közvetett módszerrel a mérhető mennyiséget az egységül választott mértékegységhez viszonyítjuk, azért, hogy meghatározzuk a mérőszámot.6
• Mértékegység: a mérendő mennyiség meghatározását szolgáló egységül választott mennyiség a mértékegység.7
• A mérőszám pedig azt mutatja meg, hogy az egységül választott mértékegység a mért mennyiségben hányszor van meg. Ez kulcsfontosságú például vagyoni összehasonlítások esetében.8
• A jogi szabályozásnak ki kell terjednie a mérési módszerre, mely azoknak az elveknek az összessége, melynek segítségével a mérés elvégezhető.9
• A mérés során a mért mennyiséget jellemző számérték meghatározása a cél.10
• Fizikai mérés során a mérni kívánt jellemzőt összehasonlítják egy ugyanolyan jellegű mennyiséggel, melyet egységnek neveznek. Méréskor azt vizsgálják, hogy ez az egység hányszor van meg a mérendő mennyiségben. Így végül megállapíthatjuk azt, hogy a mérés eredménye: a számérték és a mértékegység szorzata = a mért mennyiség.11
Ez a mért mennyiség aztán kulcsfontosságú akár a polgári jogi keretek között (Pl. valaki szerződés szerint teljesített-e egy szállítási, szerződés során és a megrendelt mennyiséget szállította, avagy sem.), akár a büntetőjog keretein belül (Pl. kábítószer kereskedelem során, vagy kábítószer birtoklás során a lefoglalt kábítószer kis, nagy, jelentős, különösen nagy vagy különösen jelentős mennyiségnek számít.), környezetvédelmi szempontból (Pl. a szennyező gyár mennyi káros anyagot bocsátott ki.), és még hosszan sorolhatnánk.
Gyakorlatilag megállapíthatjuk, hogy társadalmi-gazdasági életünk alapja a mérés.
1 Medveczkyné Péter Borbála: Mérés-vizsgálat
2 Lőrinc László: Életmódtörténet I. Őskor - ókor
3 A nemzetközi szerződések a jogforrási hierarchia csúcsán helyezkednek el.
4 Etalon
5 A becsléssel megállapított mennyiség tehát nem tekinthető egzaktul pontosnak jogi szempontból.
6 Így megállapíthatjuk, hogy pl. egy jegybank mennyi aranykészlettel rendelkezik.
7 A mérendő mennyiséget pl. grammban, vagy kilogrammban akarjuk megadni.
8 Például egyik jegybank 30 tonna aranykészlettel rendelkezik, másik jegybank pedig 50 tonna aranykészlettel rendelkezik, akkor ez a vagyoni összehasonlítások esetében mindképpen tényező lesz.
9 Például a lefoglalt kábítószer mennyiségének meghatározásának módszere.
10 Ehhez persze előzetesen rögzíteni kell a számérték kifejezéséhez alapul vett mértékegységet. (Korábban különböző mértékrendszereket használtak. Az SI mértékegységrendszer használata 1976 óta nemzetközileg elfogadott, így hazánkban is kötelező. (Lásd a tanulmány későbbi részében)
11 Így állapíthatja meg például a vádhatóság, hogy a terheltnél 20 gramm kábítószert találtak.
Magyarország kapcsolata a modern méréssel
A hatályos magyar szabályozást a nemzetközi jog határozza meg. A nemzetközi jog helye a magyar jogforrási hierarchiában az Alaptörvény rendelkezésein, az Alkotmánybíróság gyakorlatán és a jogszabályok közötti elsőbbségi szabályokon alapul.12 A nemzetközi jogi normák nem egyetlen ponton, hanem a tartalmuk és az elfogadásuk módja szerint több szinten illeszkednek a belső jogba. Hogy ezt megértsük, legegyszerűbb az Alaptörvény13 szövegét segítségül hívni.
(1) Magyarország a béke és a biztonság megteremtése és megőrzése, valamint az emberiség fenntartható fejlődése érdekében együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával.
(2) Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeinek teljesítése érdekében biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját.
(3) Magyarország elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait. A nemzetközi jog más forrásai jogszabályban történő kihirdetésükkel válnak a magyar jogrendszer részévé.
Tehát az (1) bekezdés szerint a magyar jog nem zárkózhat el a nemzetközi jogtól, ennek érdekében viszont biztosítani kell a két jogrend közötti összhangot.
A (2) bekezdés pedig egyértelművé teszi, hogy a nemzetközi jog és a belső jog közötti összhang biztosításakor a nemzetközi jog a mérce, a magyar jognak kell igazodnia a nemzetközi joghoz, mivel a nemzetközi jogi kötelezettségeink teljesítése érdekében történik a két normarendszer közötti összhang megteremtése.
A (3) bekezdés pedig megadja a választ arra, hogy magyar jogrendszernek hogyan kell viszonyulnia a nemzetközi egyezményekhez.
A pontos és egységes mérésre vonatkozó legfőbb nemzetközi szerződés pedig a Méteregyezmény (Convention du Mètre), amelyet 1875. május 20-án írtak alá Párizsban.14 Ez az egyezmény alapozta meg a modern metrológiát és a mérések nemzetközi egységességét. Magyarország (az Osztrák–Magyar Monarchia részeként) egyike volt az eredeti 17 aláíró országnak. Magyarországon már 1876-ban törvénybe iktatták az egyezményt, a jelenlegi mérésügyi szabályozást pedig az 1991. évi XLV. törvény határozza meg.
12 Molnár Tamás: A nemzetközi jog és a magyar jog viszonya (2018)
13 Magyarország Alaptörvénye (2011)
14 Az aláírás emlékére minden év május 20-án tartják a Mérésügyi Világnapot.
A Méteregyezmény főbb jellemzői
A Méteregyezmény célja a metrikus rendszer nemzetközi egységesítése és fejlesztése. Ez a szerződés hozta létre a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatalt (BIPM), amely azóta is a mérésügy globális központja. Az irányító testületek közé tartozik a Súly- és Mértékügyi Általános Értekezlet (CGPM), mely a tagállamok küldötteiből álló legfelsőbb döntéshozó szerv. A Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Bizottság (CIPM) pedig egy Tudósokból álló testület, amely a szakmai munkát felügyeli.
A Méteregyezmény jelentősége, hogy lehetővé tette a Nemzetközi Mértékegységrendszer (SI) kidolgozását és elfogadását 1960-ban. A fejlődésére jellemző, hogy bár kezdetben csak a hosszúság (méter) és a tömeg (kilogramm) egységesítésére fókuszált, 1921-ben kiterjesztették az elektromos és egyéb fizikai mennyiségekre is.
A Nemzetközi Mértékegységrendszer (SI)
A mértékegységek egységesítésének kezdetei a francia forradalomhoz (1789 – 1799) köthető. 1795-ben vezették be Franciaországban15 a korábbi, településről településre változó feudális mértékegységek (pl. öl, láb, hüvelyk) helyett Méterrendszert (metrikus rendszert).
Ennek részletes ismertetése meghaladná jelen tanulmány kereteit, ezért csak a jelenlegi SI rendszer szempontjából fontos két sarokpontot említek:
- Méter: A hosszúság alapja, amelyet a Föld kerületének 40 milliomod részeként határoztak meg (az északi sarkpont és az egyenlítő közötti távolság alapján). Tehát a meghatározásához meridiánt (délkör) használtak.
- Kilogramm: A tömeg alapja, amelyet 1 köbdeciméter tiszta víz tömegeként határoztak meg 0 °C-on.
A fentebbiek figyelembevételével tehát az SI kialakulásának főbb szakaszai:
• Előzmények (18. század vége): Franciaországban kidolgozták az un. méterrendszert, amely tízes alapon (méter, kilogramm) épült fel.
• Méteregyezmény (1875): Nemzetközi szerződés, amely rögzítette a méter és kilogramm etalonjait, megalapozva a metrikus rendszer globális elterjedését.
• Az SI megszületése (1960)16: A 11. Általános Súly- és Mértékügyi Értekezlet (CGPM) hivatalosan is jóváhagyta a Système International d'Unités (SI) rendszert, amely kezdetben 6, majd később 7 alapegységre épül.17
• Modernizáció (2019-től): Az alapegységeket (pl. kilogramm, amper) etalon tárgyak helyett atomfizikai állandókhoz rögzítették, így a rendszer függetlenné vált a fizikai mintadaraboktól.
15 A metrikus rendszer bevezetése 1795. április 7-én vált hivatalossá, megkönnyítette a gazdasági életet, a filozófiai töltete pedig az volt, hogy a kereskedelemben is érvényesítse az egyenlőség elvét.
16 Ez egy hatalmas mérföldkő volt mind a tudományos kutatás, mind a társadalmi-gazdasági élet egységesítésében.
17 Az SI hét alapegység: méter, kilogramm, másodperc, amper, kelvin, mól, kandela. Ezen alapegységekből további egységek származtathatóak.
Az SI modernizáció szükségessége
Az SI rendszer modernizálása azt jelenti, hogy ezek az alapegységek már állandó természeti törvényeken és fizikai állandókon alapulnak18, nem pedig fizikai etalonokon, biztosítva ezzel a pontosabb mérést, illetve elkerülve az etalonok elvesztéséből vagy megsemmisüléséből származó zűrzavart.
A méter - mint a hosszúság egysége - esetében ez a modernizáció a következőképpen történt:
A méter hosszának alapja a Föld Párizson keresztülhaladó délkörének negyvenmilliomod részét vették. Szükség volt fizikailag létező méter-etalonra is, ez egy platina-irídium rúd lett19, melyet Párizsban őriztek.
1983 októberében fogadták el a méter új definícióját20, mely szerint 1 méter a fény által a vákuumban a másodperc 1 / 299 792 458-ad része alatt megtett út hosszával egyenlő21. Így ma már, ha akár az összes fizikai méter-etalon megsemmisülne, rekonstruálni lehet a méter távolságot. 2011-ben még annyi változás történt, hogy a fény vákuumban tett sebességét természeti állandónak nyilvánították, így onnantól kezdve a méter hosszát e természeti állandó alapján határozzuk meg22.
A többi SI-alapegység meghatározása23 csak a felsorolás szintjén:
Másodperc: Az idő egysége; a cézium-133 atom alapállapotú hiperfinom átmeneti frekvenciájának 9 192 631 770-szerese.
Amper: Az elektromos áramerősség egysége; az elemi töltés rögzített értékén alapul.
Kelvin: A termodinamikai hőmérséklet egysége; a Boltzmann-állandó rögzített értékéből származik.
Mól: Az anyagmennyiség egysége; az Avogadro-állandó rögzített számértéke (részecskeszám).
Kandela: A fényerősség egysége; az a fényerősség, amelyet egy olyan forrás bocsát ki egy adott irányba, amely 540 × 10¹² hertz frekvenciájú monokromatikus sugárzást bocsát ki, és amelynek sugárzási intenzitása ebben az irányban 1/683 watt per szteradián.
Kilogramm: A tömeg egysége; jelenleg a Planck-állandó rögzített értékéből származtatják.
A kilogramm, mint alapegység meghatározásának fejlődése igazolja ennek a modernizációs folyamatnak a jelentőségét.
18 Pl. Fénysebesség, Planck-állandó
19 Olyan anyagot és formát próbáltak találni, amely időtálló és az olyan környezeti hatásoknak, mint amilyen például a hőmérséklet-ingadozás is ellen tud állni és pontosan őrzi méreteit.
20 1983. október 17-23. között zajlott Párizsban a 17. Általános Súly- és Mértékügyi Konferencia, melynek feladata a nemzetközi mértékegységek fenntartása és a mérésügy nemzetközi feladatainak koordinálása.
21 Lechner Tudásközpont: https://lechnerkozpont.hu/cikk/40-eves-a-meter-uj-definicioja
22 Lechner Tudásközpont
23 https://elo.hu/mertekegysegek-az-si-mertekegysegrendszer-es-alapjai/
A kilogramm meghatározásának modernizációja
Az SI alapegységei közül a kilogramm „tartotta magát” a legjobban a fizikailag létező etalon rendszerhez. Története különösen érdekes, mivel sokáig egy mesterséges etalonhoz, a Párizsban őrzött platina-irídium hengerhez, az úgynevezett Nemzetközi Prototípus Kilogrammhoz (IPK) volt kötve. A kilogramm-etalont24, 1879-ben készítették el, melyet aztán egy párizsi széfben tartottak, légmentesen záró üvegbura alatt. Elvileg nem korrodálódott, nem kopott, nem oxidálódott, semmi nem történhet vele, ami miatt megváltozna a tömege. A gyakorlat viszont nem ezt mutatta.25
Az eredeti kilogramm-etalont 1889-ben, 1946-ban, és 1989-ben újra mérték ellenőrzésképpen. Ez az újramérés úgy lehetséges, hogy a biztonság kedvéért készült belőle 80 replika26 az ilyen esetekre, amelyet a világ különböző laboratóriumaiban őriznek. Az 1989-es ellenőrzéskor kiderült, hogy az eredeti kiló-etalon tömege 0,05 milligrammal kevesebb, mint az ellenőrzésre használt másolat-etalonok. Bár ez a mennyiség nagyjából egy homokszem tömege, a tudósok a problémát mégis súlyosnak minősítették, ugyanis a kiló, több más mértékegység definíciójában is szerepel, vagyis ha minden, ember által mérhető dolog értékei eltolódnak kicsivel, az apró változások pedig adott esetben összeadódnak, akkor okozhatnak működésbeli zavarokat.
Ha a kiló definíciója torzul, az beláthatatlan következményekkel járt volna, a tudományos kutatások és mérések sok eredménye bizonytalanná vált volna, mivel a definíciók, amire épültek, nem állandó. Továbbá gondoljunk bele, hogy akkor például egy adott jegybanknak hány kilogramm is az aranykészlete? Lehet, hogy a készlet nem egyezik a beszámolókban közzétett adatokkal? Miután a tudósoknak nem sikerült kideríteni, mi okozta az etalon változását27, és a probléma beláthatatlan következmények lavináját indíthatta volna el, így visszakalibrálták a kilogramm tömegét oda, ahol eredetileg volt, és megállapodtak abban, hogy minél előbb át kell állni egy minden körülmények között tökéletesen azonos, jól mérhető atomi jellemzőkhöz kötött kilogramm-definícióra.28 Ezt a feladatot a tudomány sikeresen megoldotta:
A kilogramm új definíciója a Planck-állandóra támaszkodik, amely egy alapvető kvantumfizikai állandó.29
24 A „Le Grand K”-t
25 https://index.hu/tudomany/til/2018/10/17/a_kilogramm_etalonja_egyszer_lefogyott_0_05_milligrammot_es_senki_nem_tudja_miert/
26 Ezeket szaknyelven leszármaztatott példányoknak hívják, Magyarországon is őriznek egyet belőle.
27 https://www.npr.org/2009/08/20/112003322/this-kilogram-has-a-weight-loss-problem
28 https://www.nationalgeographic.com/
29 https://elo.hu/mertekegysegek-az-si-mertekegysegrendszer-es-alapjai/
A jogrendszer
A jog: Olyan társadalmi gyakorlat, amelynek keretében megfelelő tekintéllyel rendelkező személyek vagy testületek kötelező cselekvési indokot szolgáltatnak egy adott közösség tagjai számára; és legitim igényt tartanak arra, hogy a közösség tagjai e kötelezettségeket minden más kötelezettségnél erősebbnek fogadják el. (Prof. Dr. Bencze Mátyás)
A jogrendszer: Egy adott állam hatályos jogszabályainak30 logikusan felépített, egymással összehangolt, hierarchikus összessége. A társadalmi rendet biztosítja a szabályok kikényszeríthetőségével. Alapvetően a közjog és a magánjog nagy területére tagolódik.31
A jogrendszer jellemzői és felépítése32:
• Tagozódás: A jogrendszer jogágakra oszlik, amelyek a hasonló életviszonyokat hasonló módszerrel szabályozó jogszabálycsoportok.33
• Hierarchia: A jogszabályok nem azonos szintűek; az alacsonyabb szintű jogszabály nem lehet ellentétes a magasabb szintűvel.
• Közjog és magánjog: A közjog az állam és polgár viszonyát, míg a magánjog a személyek (természetes személyek, jogi személyek) egymás közötti viszonyát szabályozza; bár az állam is lehet polgári jogi jogviszony alanya.34
• Jogcsaládok: A jogrendszerek közös jellemzők alapján csoportosíthatók.35
Magyarország jogrendszere a kontinentális jogcsaládba tartozik, ahol a kodifikált (írásba foglalt) törvények alkotják a rendszer alapját.
30 Adott tárgykörre vonatkozó általános megfogalmazású jogi rendelkezések egysége.
31 Szabó Miklós: Bevezetés a jog- és államtudományokba (2006)
32 Szilágyi Péter: Jogi alaptan (2006)
33 Pl. büntetőjog, munkajog, családjog.
34 És ilyenkor az államot nem illetik meg többletjogosultságok.
35 Ilyen a kontinentális és a common law (angolszász).
A dolog
A tanulmány elején végig elemeztük, hogy milyen lépéseken kell végig menünk, hogy végeredményül leírjuk, hogy „valami” 1 kilogramm. De a jogrendszer szempontjából nem mindegy, hogy ez a „valami” micsoda. Teljesen más a vagyoni helyzete egy természetes személynek, ha a vagyona például 1 kg arany36 vagy 1 kg ezüst.37
Itt kell tisztáznunk a dolog fogalmát, mely a mérés – jogrendszer viszonyában kulcsfontosságú.
A Ptk. 5:14. § [A dolog] normaszövege szerint:
(1) A birtokba vehető testi tárgy tulajdonjog tárgya lehet.
(2) A dologra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell a pénzre és az értékpapírokra, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőkre.
(3) A dologra vonatkozó szabályokat az állatokra a természetüknek megfelelő eltéréseket megállapító törvényi rendelkezések figyelembevételével kell alkalmazni.
A Közszolgálati Online Lexikon38 (Szerző: Barzó Tímea) szerint tehát a dolog birtokba vehető testi tárgy, mely tulajdonjog tárgya lehet. A Polgári Törvénykönyv szabályozása dolognak tekinti a fogalom kiterjesztéseként az uralom alá hajtható természeti erőket (például villamos energia39) illetve természetükből adódó sajátosságaikra tekintettel az állatokat is. A jogi értelemben vett dolgokat többféle szempont szerint lehet csoportosítanunk. Ezek közül hagyományosan a legfontosabb az ingó és ingatlan szerinti csoportosítás. Ingatlannak minősül a föld és mindaz, ami azzal alkotórészi kapcsolatban áll.40 Az ingó dolog meghatározása: minden egyéb dolog, ami nem sorolható az ingatlan fogalmába.
A tanulmány szempontjából tennünk kell egy releváns és fontos megállapítást: A dolog jellegzetessége, hogy valamely mérés tárgya lehet.
Pl. adásvételi szerződés, szállítási szerződés esetében gyakorlatilag a szerződés kötelező eleme a dolog megnevezésén túl a dolog mennyiségi meghatározása is.
A társadalmi-gazdasági viszonyok meghatározása szempontjából a dolog fogalma tehát kulcsfontosságú, mivel a jogi és gazdasági rendszerek alapvetően a vagyontárgyakkal, azok birtoklásával és forgalmával foglalkoznak.
A dolog fogalmának jelentősége a mai gazdasági-társadalmi környezetben az alábbiak miatt kiemelkedő:
A vagyoni érték meghatározása: A dolog fogalma alá vonható minden olyan vagyoni elem, amely a gazdasági forgalomban megjelenik, és a tulajdoni tárggyá minősítés középpontjában áll.
Technikai és gazdasági fejlődés hatása: A gazdasági fejlődés új típusú dolgokat hozott létre, amelyekre a klasszikus, fizikai testiségen alapuló meghatározás már nem mindig alkalmazható. Ez kényszeríti a jogot a fogalom folyamatos újraértelmezésére.
"E-dolgok" és szellemi javak41: Napjainkban a digitális világ és az információs társadalom kihívásai miatt a "dolog" fogalma kiterjed azokra a javakra is, amelyek nem klasszikus fizikai értelemben vett testi tárgyak, mégis gazdasági értékkel bírnak (pl. digitális adatok, szoftverek).
Környezetjog és fenntarthatóság: A társadalmi-gazdasági viszonyok átalakulásával a természeti erőforrások, mint "dolgok" jogi megítélése is fontos gazdasági érdéssé vált.
Összegezve megállapíthatjuk, hogy a dolog fogalma nem statikus, hanem a társadalmi-gazdasági fejlődéssel együtt változó jogi kategória, amely alapvetően határozza meg a tulajdonviszonyokat és a gazdasági forgalmat.
36 Az 1 kilogramm színarany (24 karátos) átlagára 2026 márciusában hozzávetőlegesen 51.100.000 forint volt.
37 A fizikai
befektetési ezüst (szín ezüst rúd vagy érme) 1 kilogrammos átlagára 2026 márciusában hozzávetőlegesen 810.000 forint volt.
38 https://lexikon.uni-nke.hu/szocikk/dolog/
39 Ezért van villanyóra, ami tudja mérni a villamos áram fogyasztást, illetve ezért beszélhetünk „áramlopásról”.
40 Így például a földön álló épületek is az ingatlan jogi fogalmába tartoznak.
41 Bácskai Bálint: Dolog-e az e-dolog? A virtuális javak helyzete (2022)
A büntetőjog és a mérés
A büntető anyagi jog42 által meghatározott normákat a büntető eljárási jog43 ülteti át az életünkbe, így például vannak konkrét mérések a büntetőeljárásban. Bizonyos bűncselekmények esetében a mérés eredménye közvetlenül befolyásolja a cselekmény jogi minősítését vagy a büntetés összegét. Néhány szemléletes példa:
Ittas állapotban történő járművezetés44: A mérés eredménye határozza meg, hogy szabálysértésnek vagy bűncselekménynek minősül-e.
Kábítószer-kereskedelem45: A lefoglalt anyag tiszta hatóanyag-tartalmának mérése határozza meg a kis, jelentős vagy különösen jelentős mennyiséghez kapcsolódó büntetési tételeket. A jelentős mennyiség esetén a kódex az életfogytig tartó szabadságvesztést is kilátásba helyezi.
Kábítószer birtoklása46 estén is a mérés mennyisége meghatározza az elkövető további sorsát.
Vagyon elleni bűncselekmények47: A bűncselekmény súlyosságát az okozott kár mérése vagy a bűncselekmény forintban kifejezett értéke alapján határozzák meg (pl. szabálysértési értékhatár vs. bűncselekmény).
42 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről (a továbbiakban Btk.)
43 2017. évi XC. törvény a büntetőeljárásról A továbbiakban Be.)
44 Btk. 236. §
45 Btk. 176. § - 177/A. §
46 Btk. 178. § - 180
47 Btk. XXXVI. FEJEZET: A VAGYON ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK
Az egészségügy és a mérés
Az egészségügyben a pontos mérés nem csupán technikai elvárás, hanem a biztonságos betegellátás alapköve.48 Egy apró mérési hiba is alapjaiban rengetheti meg a diagnózist vagy a terápiát.49
A kritikus pontosság főbb okai:
• Helyes diagnózis felállítása: A laboreredmények (pl. vércukorszint, hormonszintek) határozzák meg, hogy egy beteg kap-e kezelést vagy sem.
• Adagolási biztonság: Számos gyógyszer hatásmechanizmusa rendkívül szűk tartományban mozog (terápiás ablak). A kevesebb mennyiség gyakran hatástalan, a túlzott mennyiség pedig mérgező is lehet.
• Állapotkövetés: A vitális paraméterek (vérnyomás, pulzus, oxigénszaturáció) változása jelzi leggyorsabban, ha egy beteg állapota romlani kezd.
Szemléletes példák50
• Az inzulinadagolás: Ha egy ápoló vagy a beteg rosszul méri le a vércukorszintet, vagy pontatlanul szívja fel az egységeket, a túl sok inzulin hipoglikémiás sokkot (eszméletvesztést), a túl kevés pedig hosszú távú szervkárosodást okozhat.
• Gyermekgyógyászat és testsúly: A csecsemőknél a gyógyszeradagokat milligramm/testtömeg kilogrammban számolják. Ha a mérleg akár csak pár száz grammot téved, egy kritikus állapotú újszülött túladagolást kaphat, ami az ő szervezetére nézve végzetes lehet.
• Sugárkezelés: A daganatos betegek sugárterápiájánál a milliméter pontos célzás és a dózis tizedes jegyre pontos kiszámítása a különbség a daganat elpusztítása és az ép szövetek súlyos roncsolása között.
48 PubMed Central: Measuring what matters in healthcare (https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC10543275/)
49 Mayo Clinic Proceedings: „Medication Errors: What Is Their Impact?” (https://www.mayoclinicproceedings.org/article/S0025-6196(14)00567-9/fulltext)
50 Liv Hospital: Precision: Best Amazing Clinical Accuracy Tips (https://int.livhospital.com/precision-best-amazing-clinical-accuracy-tips/)
A környezetvédelem és a mérés
A pontos mérés a környezetvédelemben esszenciális.51 Ha esetleg beavatkozásra van szükség, akkor is a pontos mérés az alapja annak, hogy a beavatkozások sikeresek-e.
• Mindezeken túl a pontos mérés fontosságának néhány fontos oka, avagy miért alapvető a pontosság a környezetvédelemben:
• „Láthatatlan veszélyek” azonosítása: Sok szennyező anyag (például a szén-monoxid vagy a mikro műanyagok) érzékszervileg észlelhetetlen. Csak precíz műszerekkel lehet kimutatni a jelenlétüket, mielőtt visszafordíthatatlan kárt okoznának.
• Határértékek betartatása: A jogszabályok konkrét számokhoz kötik a károsanyag-kibocsátást. Ha a mérés pontatlan, egy gyár büntetlenül szennyezhet, vagy éppen jogtalanul kaphat bírságot.
• Trendek előrejelzése: A klímamodellek tizedfokos pontosságú adatokra épülnek. Egy apró mérési hiba a számítás elején teljesen fals jövőképet vetíthet előre, ami rossz politikai döntésekhez vezet.
Szemléletes példák
• Az „ózonlyuk” felfedezése: Az 1980-as években a műholdas adatokat a kutatók először hibásnak tartották, mert annyira alacsony ózonszintet mértek az Antarktisz felett, hogy a műholdak mérési hibájának hitték és negligálták a műholdas adatokat. Csak a földi mérőállomások precíziós ellenőrzése igazolta, hogy a baj valós. Ha nincs pontos mérés, csak jóval később azonosítják a tudósok a jelenséget, ami még nagyobb katasztrófát okozott volna, azáltal, hogy nem indítják el a megfelelő folyamatokat az ózonpajzs védelme érdekében (pl. az ózonpajzsot károsító gázok használatának drasztikus visszaszorítása52).
• Nitrátszint az ivóvízben: Egy vízbázis nitráttartalmára szigorú határértékek vonatkoznak. Ha az adott konkrét vízbázis nitráttartalmát nem pontosan mérik a szakemberek, akkor az a vízbázist használó népesség körében súlyos egészségkárosodást okozhat, különösen a csecsemők körében.
• Városi légszennyezettség: A szmog mérésénél nem mindegy, hogy a mérőállomás a forgalom mellett vagy egy városi parkban van. A helyes kalibrálás és elhelyezés nélkül a városvezetés rossz helyen vezetne be forgalomkorlátozást, és a lakosság továbbra is belélegezné a mérgező részecskéket.
51 The Critical Role of Measurement and Practices in Ensuring Accuracy and Quality Across Industries (Megjelent: Journal of Civil & Environmental Engineering). (https://www.longdom.org/articles/the-critical-role-of-measurement-and-practices-in-ensuring-accuracy-and-quality-across-industries-1101206.html)
52 A freon gáz használatának korlátozása tipikusan ilyen.
A közigazgatási jog és a mérés
A mérés szabályozása és jelentősége talán a legkomplexebben, legstrukturáltabban a közigazgatási jog területén valósul meg. Jelen tanulmányban a közigazgatás struktúrájával nem foglalkozunk mélyrehatóan. Azt meg kell jegyezni, hogy közigazgatási feladatok ellátására nem csak kormányzati-önkormányzati szervek jogosultak. Gondoljunk arra, hogy például az állatorvosi állategészségügyi igazolást, a kisállat vagy haszonállat egészségi állapotát, valamint a kötelező oltások meglétét tanúsító dokumentumot a szolgáltató (akár magánpraxissal rendelkező) állatorvos állít ki. Ezek a dokumentumok közigazgatási dokumentumok (határátlépéshez, kiállításokra, értékesítéshez szükségesek). A díjat a közigazgatási feladatot ellátó állatorvos határozza meg.53 Másik közismert példa a gépjárművek esetében a „műszaki vizsga” mely a jármű forgalmi engedélyének érvényességének meghosszabbításához szükséges kötelező ellenőrzés, amely igazolja a jármű biztonságos közlekedésre való alkalmasságát. Gyakorlatilag magán autószervizek végeznek közigazgatási feladatot.54
A közigazgatási jog és a mérésügy kapcsolata a mérésügyi igazgatás területén valósul meg, amely biztosítja a mérések hitelességét és egységességét a társadalmi és gazdasági életben.
A szabályozás alapját az 1991. évi XLV. törvény a mérésügyről jelenti.55 A törvények estében fontos a hatály56 , itt a törvény így definiálja: "E törvény hatálya a mérésügyi szervezet tevékenységére, a mértékegységek használatára és a joghatással járó mérésekre terjed ki."57
A jogászi gondolkodáshoz hűen, a törvény normaszövegéből kiindulva vázoljuk fel a mérésekkel kapcsolatos releváns közigazgatási struktúrát.
A törvény egyik fejezetcíme: „A mérésügyi szerv”
Majd ennek a fejezetnek a 4§ (1) bek. így folytatódik: „A mérések pontossága és egységessége érdekében a mérésügyi szerv a következő feladatokat látja el”
Vizsgáljuk meg, mi is ez a „merésügyi szerv”!
Az 1991. évi XLV. törvény58 szóhasználatában a mérésügyi szerv az a gyűjtőfogalom, amely a mérésügyi hatósági feladatok ellátására kijelölt intézményrendszert jelöli.
Mivel a törvény megalkotása óta a közigazgatás többször átalakult, a „mérésügyi szerv” fogalma alá ma az alábbi egységek tartoznak:
1. Mérésügyi hatóság
A mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény szóhasználatában a „mérésügyi szerv” alatt a mindenkor hatáskörrel és illetékességgel rendelkező mérésügyi hatóság értendő. Jelenleg e feladatokat a mérésügyi feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala látja el. A mérésügyi feladatok ellátása a Budapest Főváros Kormányhivatalának mindenkor kijelölt szervezeti egységei útján történik.
2. Területi mérésügyi feladatellátás
A területi szinten ellátandó mérésügyi feladatokat a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok végzik a rájuk irányadó illetékességi szabályok szerint. E körben különösen az alábbi feladatok jelennek meg:
- Kereskedelmi mérlegek, üzemanyagoszlopok hitelesítését.
- A mérésügyi jogszabályok betartásának ellenőrzését59
A mérésügyi szerv főbb jogkörei a törvény szerint:
Hitelesítés: Annak tanúsítása, hogy a mérőeszköz megfelel az előírásoknak.
Mérésügyi felügyelet: Ellenőrizheti a használatban lévő mérőeszközöket és a mérések pontosságát.
Típusvizsgálat: Új mérőeszköz-típusok forgalomba hozatal előtti engedélyezése.
Etalonok kezelése: A nemzeti mérési egységek pontosságának biztosítása.
Összegezve: A törvényben szereplő „mérésügyi szerv” ma a kormányhivatalokat (központi szinten a BFKH-t, helyi szinten a vármegyei hivatalokat) jelenti.
A mérésügyi hatóság szervezeti keretei
Magyarországon a mérésügyi igazgatási feladatokat a kijelölt kormányhivatalok látják el. Az országos illetékességű mérésügyi feladatok ellátásában kiemelt szerepet a Budapest Főváros Kormányhivatala (BFKH) tölti be, míg a területi feladatellátás a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok szervezeti rendszerében valósul meg. A korábbi önálló Országos Mérésügyi Hivatal (OMH), majd a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) feladatai a jelenlegi kormányhivatali struktúrába épültek be.60
A metrológiai feladatellátás sematikus felépítése
I. Országos illetékességű mérésügyi feladatellátás61
Budapest Főváros Kormányhivatala (BFKH): a mérésügyi feladatokat ellátó hatóság, amely a jogszabályban meghatározott esetekben országos illetékességgel, más ügyekben pedig a kijelölt szervezeti egységei útján jár el.62
Szakmai irányító minisztérium: A mérésügyért felelős miniszter (jelenleg) a nemzetgazdasági miniszter, akinek közigazgatási szempontból ezen a területen két sarkalatos felelőssége:
- a jogszabályi keretek
- díjrendeletek
Területi Szint63
A vármegyei (és fővárosi) kormányhivatalok mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságai64 járnak el az elsőfokú ügyekben, például a mérlegek kötelező hitelesítése során.
II. Területi mérésügyi feladatellátás
A területi szinten ellátandó mérésügyi feladatokat a jogszabályban kijelölt fővárosi és vármegyei kormányhivatalok végzik a rájuk irányadó illetékességi szabályok szerint. A kormányhivatali ügyfélszolgálati és szervezeti tájékoztatások is ezt a területi mérésügyi működést tükrözik.
A felettes szervek és felügyelet közigazgatási struktúrája
I. Szakmai felügyelet
A mérésügyi hatósági tevékenység szakmai irányítását és felügyeletét országos szinten végzi a Budapest Főváros Kormányhivatala.
II. Közigazgatási irányítás
A szervezeti és működési kereteket a Miniszterelnökség koordinálja, mint a kormányhivatalok feletti általános irányító szerv.65
Jogorvoslat
A hatósági döntések elleni jogorvoslat rendje a kormányzati igazgatásról szóló szabályok szerint alakul66, ahol a szakmai felettes szerv, tehát a BFKH központi egysége bírálja el a fellebbezéseket.
A releváns jogszabályok által szabályozott, a jelen tanulmány szempontjából fontosabb fogalmak, folyamatok, szervezetek:
1. Joghatással járó mérés
A közigazgatási jogban kulcsfogalom a joghatással járó mérés. Ez a gyakorlatban olyan mérést, egyben intézkedést jelent, amelynek eredménye polgárok vagy jogi személyek jogait, kötelezettségeit vagy pénzügyi érdekeit érinti.
A teljesség igénye nélkül ilyenek:
Kereskedelmi elszámolások: Gáz-, víz- és villanyórák mérései, piaci mérlegek.
Hatósági ellenőrzések: Közlekedési sebességmérés (a közismert nevén „traffipax”), környezetvédelmi zaj- és károsanyag-kibocsátási mérések, vagy a munkaügyi biztonsági mérések.
Egészségügyi mérések: Orvosi diagnosztikában használt mérőeszközök, amelyek eredménye gyakran kötelező érvényű döntések alapja
2. Kötelező hitelesítés
A jogszabály meghatározza azon mérőeszközök körét, amelyek kötelező hitelesítés alá tartoznak; az ezekkel kapcsolatos mérésügyi hatósági feladatokat a jogszabályban kijelölt, területileg illetékes fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal látja el, a kijelölési szabályoknak megfelelően.
Hitelesítés: Hatósági eljárás, amely tanúsítja, hogy a mérőeszköz megfelel a mérésügyi előírásoknak
Jogkövetkezmény: Ha egy hatósági döntés nem hitelesített vagy lejárt hitelességű eszközzel végzett mérésen alapul, az eljárási jogszabálysértésnek minősül, és a döntés bíróság előtt megtámadható.
3. Hatósági jogkörök és felügyelet
A mérésügyi igazgatási feladatok ellátása jelenleg a mérésügyi feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatalához tartozik, amely e feladatait a jogszabályban kijelölt szervezeti egységei útján gyakorolja.
Típusvizsgálat: Új mérőeszköz-típusok forgalomba hozatal előtti engedélyezése.
Piacfelügyelet: A kereskedelmi forgalomban lévő mérőeszközök és előrecsomagolt termékek mennyiségi ellenőrzése.
Szankciók: A mérésügyi szabályok megszegése esetén a hatóság mérésügyi bírságot szabhat ki
4. Nemzetközi és EU-s keretek
A magyar szabályozás szorosan illeszkedik az Európai Unió metrológiai irányelveihez (pl. MID - Measuring Instruments Directive), amely biztosítja a mérőeszközök szabad áramlását és a mérések kölcsönös elismerését a tagállamok között.
Ez a közös fogalomhasználat miatt lehetséges, mely többek között:
mérleg: egy test tömegének, az ezen testre ható nehézségi erő alapján történő meghatározására szolgáló eszköz;
nem-automatikus működésű mérleg: olyan mérleg, amely kezelő beavatkozását teszi szükségessé a mérlegelés folyamán (teher felvitele, eredmény elfogadása);
A közös fogalomhasználat alapvető követelményének Magyarország eleget tesz.
5. Mérleg hitelesítés és kalibrálás
A mérlegek esetében a hitelesítés és a kalibrálás közötti alapvető különbség a jogi jellegben, a célban és az eljárást végző szervezetben rejlik. Míg a hitelesítés hatósági eljárás, addig a kalibrálás - jelen dokumentumban akkreditált kalibrálási eljárásként értelmezve - a mérőeszköz mérési jellemzőinek és mérési hibájának meghatározására szolgáló műszaki eljárás.67
Főbb különbségek összehasonlítása
| Jellemző | Hitelesítés | Akkreditált kalibrálás |
| Jellege | Hatósági (jogszabályi) tevékenység, amelyet jogszabály ír elő. | Nem hatósági tevékenység; jelen esetben akkreditált kalibrálási eljárás. |
| Ki végezheti? | A feladatot kizárólag a BFKH, illetve annak kijelölt szervezeti egységeiben dolgozó kormánytisztviselők végezhetik. | Akkreditált kalibrálás esetén erre akkreditált kalibrálólaboratórium végezheti. |
| Célja | A mérőeszköz alkalmasságának igazolása joghatással járó mérésekhez. | A mérőeszköz mérési jellemzőinek, hibájának és mérési bizonytalanságának meghatározása, valamint a visszavezethetőség igazolása. |
| Eredménye | Hitelesítési tanúsítás68, amely igazolja a megfelelőséget. | Akkreditált kalibrálási bizonyítvány. |
| Gyakorisága | Jogszabályban rögzített.69 | A minőségirányítási rendszer, a belső előírás vagy a gyártói ajánlás alapján kerül meghatározásra. |
Megjegyzés:
A megrendelő kérésére kalibrálási vagy ellenőrző mérési tevékenységet olyan szakmailag felkészült szervezet is végezhet, amely megfelelő használati etalonokkal rendelkezik, és a mérési eredmények metrológiai visszavezethetőségét az országos etalonra közvetlenül vagy közvetett módon igazolni tudja.
Táblázat forrása: https://mkeh.gov.hu/meresugy/gyakori_kerdesek/hit-kal
(Módosítva)
53 https://portal.nebih.gov.hu/allategeszsegugy
54 https://www.tolgyesiautoszerviz.hu/minden-amit-tudnod-kell-a-muszaki-vizsgarol/
55 https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99100045.tv
56 Joghatás kiváltására alkalmas.
57 49. § Hatályát veszti a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény 1. §-ában az „a Magyar Köztársaság területén” szövegrész. (2011. évi CCI. törvény egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról)
58 (mérésügyi törvény)
59 Gyakorlatilag piacfelügyeletet is ellátnak
60 Forrás: Kormányhivatalok
61 (Szakmai irányítás)
62 Ilyen feladat például az etalonok őrzése vagy a típusvizsgálatok.
63 (Végrehajtás)
64 (osztályai vagy főosztályai)
65 Mivel a hatóság a kormányhivatal része.
66 Másodfokú eljárás
67 https://mkeh.gov.hu/meresugy/gyakori_kerdesek/hit-kal
68 Jellemzően bélyegzés vagy matrica.
69 Mérlegeknél általában 2 év.
Az útmutató folytatása a 2. részben olvasható.